Dél-Japán: Tokiótól Kyūshū szigetéig

2024. november 16., szombat Indulás Budapestről (BUD) 09:40-kor a svájci nemzeti légitársaság járatával, mely 11:20-kor landol Zürich (ZRH) repterén. Másfél  óra van az átszállásra: Zürichből 13:00-kor indulunk hosszú, bő 13 órás repülésünkre (LX 160), mely másnap 10:00-kor landol  Tokio Narita  Nemzetközi Repülőtér (NRT) kifutóján.

2024. november 17., vasárnap Gépünk  10:00-kor landol. Rögtön megkezdjük Tokió (Tōkyō) felfedezését: éveken át azt tanultuk földrajzból anno, hogy ez a világ legnagyobb városa. Ha ez már nincs is így, azért mégis hozzávetőlegesen 14 millió ember él Tokióban, míg a Nagy Tokió Agglomerációban mintegy 36 millióan laknak, és ezzel ez a világ legnépesebb urbanizált területe! Az első, amit megnézünk Tokióban, a Shibuya Sky kilátóterasza (belépődíjas!), hogy jól rálássunk a városra. Tokió egyébként számos japán filmben, sorozatban, animében és mangában szerepel, de nagy mennyiségű képregény és animációs film is játszódik Tokióban, köztük a Sailor Moon, az Azumanga Daioh, Dragon Ball és a Yu-Gi-Oh! vagy a Hi Hi Puffy AmiYumi, és ezek világszerte nagy népszerűségnek örvendenek. De talán a világ egyik legsírósabb filmje, a 2009-es brit-amerikai Hachi: A Dog’s Tale (Hacsi, a leghűségesebb barát) is megérdemel egy említést, ugyanis megnézzük a Hacsikó nevű hűséges akita kutya szobrát, aki a történetben mindig várta Parker Wilson professzort (Richard Gere) a shibuya-i pályudvaron, aki azonban nem jött, mert szívinfarktusban meghalt. A feltétel nélküli hűség szimbóluma után átsétálunk a világhírű kereszteződésen (Shibuya Scramble Square), ahol átlósan vezet át a zebra. Szállás szállóban.

2024. november 18., hétfő A nihon-retto, a japán szigetvilág a legenda szerint egy istennő könnyeiből keletkezett: ahová egy csepp esett, ott sziget emelkedett ki a Csendes-óceánból. De azért a valódi keletkezéstörténete még csodálatosabb és drámaibb: a szigeteket a földkéreg mélyében működő erők hozták létre, és alakjukat a vulkánok alakították ki. A Honshu szigetét keresztirányban átszelő nagy törésöv, a Fossa Magna peremén található a szigetvilág leghatalmasabb vulkánja, a Fudzsiszan (3776 m) is, ez Japán legmagasabb hegye, az ország egyik jelképe. A vulkán a legutóbbi 1200 évben 13 alkalommal működött. A közel tökéletes kúp formájú, 35 km átmérőjű tűzhányót 2013-ban az UNESCO a kulturális világörökség részévé nyilvánította. Mi nem megyünk fel a hegyre, de kimegyünk Tokióból kirándulni egy közeli tópartra, vagy a Chureito Pagodához, az Arakura Sengen Parkba, ahonnan remélhetőleg fotózhatjuk.

2024. november 19., kedd. Ma áttesszük a székhelyünket Kiotóba. A JR Central által működtetett Tokaido Shinkansennel az 513 kilométeres utat 2 óra 37 perc alatt tesszük meg a kiotói főpályaudvarig. Ott pedig találkozunk Szabó Renátával, a Kiotói mindennapok bloggerével, idegenvezetővel, akit Béci még Egerből ismer. Renáta több éve él Kiotóban, aminek kultúrájával olyannyira szerelembe esett, hogy doktori Phd-képzésének kutatási témájául is ezt választotta. Szadót (a tea útja) tanul, tagja a nemzetközi japán teaszövetségnek. de mindemellett szeret a mindennapi életről és Kiotó jellegzetességeiről mesélni, így a következő egy-két napra ő szegődik mellénk és a klasszikus látnivalók (Aranypavilon, Nijo kastély, Sanjusangen-do buddhista templom) mellett első nap például egy Tea útja sétáján veszünk részt. Renáta szerint ugyanis Kiotó az otthona a teaszertartás tökéletesítésében részt vevő és szellemiségét máig megőrző családoknak. Sétánk a császári palota környékén és a belvárosi utcákon vezet, hiszen itt még mindig állnak a hajdani mesterek és családok boltjai, akik érdemesnek bizonyultak arra, hogy magának a császárnak dolgozzanak. A két és fél órás séta során bejárjuk az utat a régi, hagyományos teázástól az eredeti szellemiséget megőrző, modern típusokig. Renáta szakavatott vezetésével megismerkedünk a különböző japán teafajtákkal, megtanuljuk elkészíteni a matcha teát, kóstolunk többféle zöldteát és a teázáshoz kapcsolódó édességeket. Felkeresünk régi, hagyományos boltokat, a császári palota kertjében található teaházat, végül sétánkat egy teaházban fejezzük be. Szállás Kiotóban I.

2024. november 20., szerda Folytatjuk a kiotói mindennapokat Renátával. Kiotóban elsősorban a fő látványosságok a buddhista és sintó templomok: az UNESCO Világörökségének listáján a város tizenhét szentélye került föl 1994-ben. De Japánban élő idegenvezetőnk segítségével helyi legendák nyomába is eredünk a Murasaki negyedben, betérünk helyi rizsboltba, tofubolta, stb. Szállás Kiotóban II.

2024. november 21., csütörtök Japánban a buddhizmus terjedésével alakultak ki az állandó fővárosok: 710 és 784 között az első főváros Nara volt, majd Kiotó, végül a mai Tokió. Nara felfedezésével eltöltünk egy napot, nagyjából ezer, békés Shika szarvas társaságában, nézünk Buddha szobrokat és szentélyeket gyönyörű parokban. Köszönhetően templomegyüttesének, az UNESCO világörökségi listára is felkerült Nara. Az egész napot a városban töltjük, majd vonattal térünk vissza Kiotóba. Szállás Kiotóban III.

2024. november 22., péntek- Folytatjuk Kiotó környékének felfedezését, nyugati irányba indulunk: az Arasijama Bambuszliget Kiotó 17 UNESCO világörökségi helyszíne közé és Kiotó leggyakrabban fotózott területei közé tartozik, az Inari Szentély és a Kinkaku-dzsi Templom mellett. Szállás Kiotóban IV.

2024. november 23., szombat Kiotótól nyugatra indul a Szanjó Sinkanszen, mely Hirosima és Fukuoka felé teremt kapcsolatot. Két és fél óra alatt érünk vele Hiroshimába, majd egy átszállás után Icukusima szigetére kompozunk. Igen, ha láttál már képet arról az óriási torii-ról, sinto kapuról, akkor már láttad az Icukusima-szentélyt. Miután elkészítettük fotóinkat a tengerben álló csodáról, felmegyünk felvonóval a sziget tetejére, a Shishiiwa obszervatóriumhoz. A panoráma-nézés után visszaindulunk a szigetről, hogy megnézzük Hiroshimában az Atombomba-dómot: 1945. augusztus 6-án atombombát dobtak Hirosimára, ez az épület pedig az atombomba robbanásának középpontja alatt állt, de nem omlott teljesen össze. A lerombolt épületet akkori állapotában őrizték meg. Hiroshimából másfél óra alatt a Sinkanszennel Fukuokába megyünk. Szállás: Fukuoka.

2024. november 24., vasárnap Fukuoka Kjúsú (Kyūshū) Japán harmadik legnagyobb szigete, a négy fősziget közül ez a legdélebbi fekvésű; a sziget hegyvidékes domborzatú, és itt található az ország legaktívabb tűzhányója, az Aszo-hegy, de rengeteg hévizes forrás is van itt, főleg Beppu környékén. Szóval sokan azért látogatnak Japánba, mert ma is láthatnak aktív geológiai folyamatokat. Az ország 186 vulkánjából körülbelül 60 ma is működik, és néha jelet is adnak aktivitásukról – ezért utaztunk hát erre a szigetre. Első és legfontosabb programunk az Aszo meglátogatása lesz. Fukuokából indulunk, bérelt járművel. A látogatóközponttól gyalogtúrát teszünk a fő kráterhez. A Tűzhányó blog azt írta az Aszóról 2011-ben: „Az Aso a világ legnagyobb aktív kalderája, amelynek nagyjából a középső részén egy 17 vulkáni kúpból álló komplexum található. A kaldera 4 fő robbanásos kitörés következtében jött létre, amelyek az elmúlt 300.000-90.000 ezer évvel ezelőtti időszakban történtek. Ezen kitörések alkalmával keletkezett piroklaszt árak Kyushu nagy részét beborították. Az utolsó kitörés során (Aso-4) több, mint 600 köbkilométer tefra és piroklaszt ár üledék képződött. (A Balaton vizének térfogata kb. 1-2 köbkilométer.). A vulkáni működés a történelmi időkben elsősorban a kaldera központi részén található Nakadake vulkáni kúpra korlátozódott. A Nakadake japán egyik legaktívabb tűzhányója és emellett azzal is büszkélkedhet, hogy i.sz. 553-ban zajlott kitörése volt az első történelmi időkben dokumentált vulkáni működés Japánban”. Az Aso állandóan füstölő és néha lávát köpő kráteréhez aszfaltút és felvonó visz fel, így a turisták által könnyen megközelíthető. A vulkanikus tevékenység megerősödése esetén azonban a környéket a hatóságok lezárhatják, ezt szem előtt kell tartsuk. Vulkántúránk után esetleg még megnézzük a vulkán múzeumot, majd bérelt járművünkkel estére érünk szállásunkra. .

2024. november 25., hétfő Ma folytatjuk a vulkáni Kyūshū felfedezését: elsőként a Takachiho-szurdokhoz kirándulunk, majd, ha belefér a Shinmoedake vulkánhoz, végül leutazunk Kagosima városába és a Sakurajima vulkánt nézzük meg magunknak. 2009. március 10-én a Sakurajima kitört, és 2 km-es távolságra is törmeléket bocsátott ki. 2013. augusztus 18-án a vulkán 2006 óta a legmagasabb hamucsóvát produkálta: 5000 méter magasra emelkedett, és sötétséget és jelentős hamuhullást okozott Kagoshima város központi részén.

2024. november 26., kedd A vulkánok és szurdokok mellett festői tengerpartok között elragadó fürdővárosok vannak, sokak (így Travellina blogger) szerint is ez utóbbiak adják a sziget fő vonzerejét. Így ír Beppuról: „Jártam már egy-két fürdővárosban itthon és külföldön is, de Beppuhoz még csak hasonlót se láttam sehol – az egész város fortyog, füstölög, azaz a források gőze városszerte látható”. Ezt az egész napot Beppura és a lazításra szánjuk, Beppu 2909 onszenjével Japán onszenjeinek 10%-át adja, ezzel kiemelkedik az ország termálvizes területei közül. Vízhozamával a világon második helyen áll a Yellowstone Nemzeti Park után. A fürdők mellett 8 geotermikus forrás is van, ezekben nem szabad fürdeni, mert forróak, ezért is nevezik pokloknak. A 8 „pokolforrás” közül van, ami opálkék (Umi dzsigoku), van fehér színű (Siraike dzsigoku) és van vörös is (Csinoike dzsigoku). És van a Tacumaki dzsigoku, neve a tornádóból ered, 30-40 percenként gejzír tör fel belőle.

2024. november 27., szerda A mai nap szép lassan megkezdjük hazautazásunkat,  Fukuokából 09:00-kor száll fel a SWiss  NH 244-es  járata, mely 10:45-kor landol Tokió (HND) repterén, majd innen  12:35-kor indulunk Európába, este 07:00-ra érkezünk Frankfurtba, majd onnan 21:30-kor indulunk Budapestre, és még aznap 23:05-kor landolunk a magyar fővárosban.