Nagyon nehéz kérdés, doktori értekezések szólhatnának a kérdésről. Ezernyi túracélpont, ezernyi terep, ezernyi láb. Alapvetően te érzed, hogy mi a kényelmes és te tudod azt is, mennyire biztos a bokatartásod például. Egy kezdő túrázónak jó ha védi a bakancs a bokáját ismeretlen sziklás terepen, de ugyanitt egy profi veterán terepfutócipőben zergeként szökell. Szóval az a legfontosabb, hogy kérd ki profi túrázó ismerősöd véleményét, cipőboltos szakemberét. Ne az árát nézd a cipődnek: igen, tudom, fontos az árérzékenység, de ha tönkremegy a lábad egy rossz cipőben, az bizony drágább lehet és az is drága, ha egy Himalája túrán a cipőd miatt szenvedsz és nem élvezed a tájat.
De azért hogy válaszoljak is, elmondom, hogy én mit hol használok. Három lábbelit váltogatok:
- van egy teva túraszandálom, az vízszintesebb terepen, mediterrán száraz vidéken és sziklákon, sivatagban, trópusi tájakon és meleg éghajlaton városnézésre is ezt használom (Jordánia, Görögország, Makedónia, stb).
- van egy salomon bakancsom, ezt téli havas hegyi túrákon (Mátra, Fátra, Tátra, stb), magashegyi sziklás trekkingeken (Mount Kenya, Kaukázus, Himalája) ebben az igazi.
- leggyakrabban azonban a szandál és a bakancs közötti középút van a lábamon. Jópár éve rájöttem, hogy nagyon szeretek terepfutó cipőben túrázni: nagyon kényelmes, könnyű, egy 10-12 órás nap után is jól érzi magát benne a lábam és olyan mintha perzsaszőnyegen járnék. zárt, de mégsem nehéz, szóval az én titkos tippem a túrákhoz egy jó terepfutó cipő, amiben egyébként egy sima városnézés is tökéletes. Ebből kettőt használok, van egy asics és egy salomon xa elevate-em.
